Emlékszel még Winnetou-ra és börtönviselt szerzőjére?

Én a Winnetou könyveken és filmeken szocializálódtam, ám ennek ellenére az alábbiakat egyáltalán nem tudtam Karl Mayról. Azt viszont biztosan tudom, hogy 105 éve már, hogy nincs közöttünk.

Karl May

Karl Fiderich May (1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30. ) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négyéves korára kapta vissza látását, miután megoperálták. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanított, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is bekaszlizták. 1875-ben, May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.

Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehér bőrű vértestvérét. (Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható[1] állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológusról, Xántus Jánosról mintázta.) Hasonlóan sikeresnek bizonyultak Arábiában játszódó regényei is. Itt a narrátor-főszereplő a Kara Ben Nemsi, azaz Németországi Károly nevet kapja. Karl, Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Halef Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek. Ezekben a könyvekben nem csak a megszokott beszélő mesél, a szerző megszólaltat számos más forrást és kevésbé jelentős személyt is.

May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több mint 200 millió May-könyvet értékesítettek. Ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban, bár egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően immár egyre több könyve létezik angol fordításban is.

Számos műve szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. Emlékeztek még Gojko Mitićre? Minden idők legmenőbb indiánja, Gojko Mitic kelet-német színész több, mint egy tucat indiánfilmben játszott úgy, hogy soha nem látott indiánt. Ez persze a filmek sikerét fikarcnyit sem befolyásolta.

Ezek a filmek néhány évvel megelőzték az 1960-as évek olasz, ún. spagettiwesternjeit.

May kalandregényeit számos híresség nevezte kedvencének, például Albert Einstein, Hermann Hesse és Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou ugye férfi volt).

 

Címkék: A nagyvilágból
1
http://mindenerdekelengem.blogstar.hu/./pages/mindenerdekelengem/contents/blog/36689/pics/lead_800x600.jpg
A nagyvilágból
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Vas-Borosi Lászlóné 2017-05-23 23:48:41
A mai napig is megőriztem Karl May könyveit, az összes indiános könyvét, és más egyéb könyveket is nagyon szerettem olvasni. (Ha a magyar tv-kben "indiános" film megy, a mai napig is megnézem...) Állandóan könyvtárba jártam és volt már úgy 16-17 éves koromban, hogy a közeli könyvtárakat már "kiolvastam," kénytelen voltam elmenni a városi könyvtárba. Ezt a mai fiatalok nem tudják, hogy ez milyen csodálatos élmény . Nem tudják mi az az "olvasmány napló"- amit nem lehetett hamisítani, mert el kellett olvasni ahhoz Jókai, Mikszáth, Móricz Zs...Gárdonyi G. stb. Dupla irodalom óráink voltak az első órában volt a kötelező, a másodikban a tanárnő Pannika néni mindig felolvasott egy-egy könyvből, és mindig a legizgalmasabb részeknél hagyta abba..Úgyhogy alig vártuk, hogy jöjjön a következő irodalom óra..
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?