Mit jelent az a rengeteg szám a tojáson?

Érdemes átnézni a tojások és a sonkák jelölését a húsvéti nagybevásárláskor, hogy az ünnepen jó minőségű élelmiszer kerüljön az asztalokra. Persze, máskor sem árt a számokat, leírásokat bogarászni.

A tojásokon szereplő kód első három karakterére érdemes figyelni: az első számjel a tartási technológiára utal:

0 – biotartás,

1 – szabad tartás,

2 – mélyalmos,

3 – ketreces technológia.

Ezt követi a származási ország betűjele. A magyar tojáson a HU felirat szerepel.

Aki igényesebb terméket szeretne vásárolni, az a 0-ás, 1-es és 2-es jelölésű terméket válassza.

A tojáson feltüntetett harmadik rész a megye, vagy főváros kódja, 01- 20 közötti szám. A negyedik rész az állat-egészségügyi kerület sorszáma - ez csupán egy karakter. Az ötödik rész a tojótyúk jelölés: „T”. A hatodik rész az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben. Végül a hetedik rész, a „per”- jel után az istállók száma.

Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti:

„Alternatív — mélyalmos, istállós — tartásban termelt, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás”, amelyből talán a legfontosabb információ egy hazai vásárló számára, hogy a tojás hazai termelésű.

Fotó forrása: elelmiszer.hu

A csomagolt – tálcás, dobozos – tojáson további információkat is szerepeltetni kell:

a csomagoló központ száma, amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a NÉBIH honlapján,

a tojás minőségi osztályba sorolása: „A osztály” –  „A” vagy „friss” szóval kombinálva, amennyiben az „extrafriss” jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap,

a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S),

a minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet, valamint

a tárolásra vonatkozó javaslat.

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

A sonkákon lévő címkét is érdemes tanulmányozni.

A magyar népszokásnak megfelelően húsvétkor általában nyers sonka kerül az asztalra, de sokan fogyasztanak főtt- vagy sült sonkát is. A hőkezelt sonkáknál érdemes figyelni, hogy a jelölésen a füstölt vagy a füstölt ízű kifejezés szerepel-e, utóbbinál ugyanis – a kívülről érkező hőkezelési eljárás helyett – belefecskendezik a füstaromát a páclével együtt a húskészítménybe.

Kellemes, szeretetben és finomságokban gazdag Húsvétot kívánok!

http://mindenerdekelengem.blogstar.hu/./pages/mindenerdekelengem/contents/blog/37080/pics/lead_800x600.jpg
Egészség,Húsvét,Magyaros,Nyami,sonka,tojás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?