Ez maradt a román falurombolás után a székelyföldi Bözödújfaluból

Ceausescu falurombolásának Bözödújfalu is áldozatául esett. A vízzel elárasztott székelyföldi falu – azóta leomlott – templomtornya egyfajta erdélyi sorsszimbólummá vált. A mesterséges tó vizét nemrég leeresztették.

A bözödújfalui templom ma már nem látható tornya

A tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő Nicolae Ceausescu államfő, amikor 1988. április 29-én bejelentette, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az úgynevezett településszisztematizálási tervet, melynek során "agráripari centrumokat" hoznak létre.
A tervezett településrendezés nyilvánvalóan a nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.
A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására több magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen, a demonstráción mintegy 60-70 ezer ember vett részt. Három nappal később az Országgyűlés állásfoglalásban hívta fel a romániai Nagy Nemzetgyűlés figyelmét a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire, kifejezve reményét, hogy a román vezetés eláll a terv végrehajtásától. Románia válaszul bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust és a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét is felvetette. Mindennek nyomán menekültek ezrei kezdtek Romániából Magyarországra áramlani.
Ceausescu falurombolásának Bözödújfalu is áldozatául esett.
A vízzel elárasztott székelyföldi falu – azóta leomlott – templomtornya egyfajta erdélyi sorsszimbólummá vált. A mesterséges tó vizét nemrég leeresztették. A foter.ro a helyszínen járt, és megörökítette, mi maradt a falu helyén.

A különböző felekezetek (katolikus, unitárius, szombatos, görög katolikus) békés együttéléséről is nevezetes Bözödújfalut 1988-ban egy új víztározó építésekor elárasztották, 1994-re a falu teljesen eltűnt a víz alatt.

A hivatalos álláspont szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén, a vízből kiemelkedő templomtorony azonban a romániai falurombolás szimbólumává vált.

1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1992-ben még 126 lakosa volt, melyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, lakosai elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől.

A templomtorony 2014 június végén omlott le.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő áll:

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

http://mindenerdekelengem.blogstar.hu/./pages/mindenerdekelengem/contents/blog/37935/pics/lead_800x600.jpg
Bözödújfalu,Erdély,falurombolás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?