Az álomfejtés története

Az emberek mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak. Az álmok sok nép képzetében társulnak különféle hiedelmekkel, mágikus cselekedetekkel.

Az ókorban azt hitték az álmokról, hogy azokat az istenek küldik, hogy megoldást találjanak sorsuk irányításához, betegségeik gyógyításához. Egyiptomban, kb. 4000 éve összegyűjtöttek egy listát, az elfogadott, jövendölésre alkalmas álmokról. Később elemezték a Biblia próféciáit is.

A hagyományos kínai felfogás szerint az álom idején a lélek képes elhagyni az ember testét.

Az ókori görögök meghatározónak hitték az álmok jóserejét, Arisztotelész (i.e. 384-322) értékelte az álmok érzelmekre ható szerepét. A görög tengerészek mielőtt útra keltek, Poszeidón templomában aludtak, és arra kérték tengeristenüket, hogy álmukban mutassa meg nekik, milyen lesz kihajózásuk, visszatérnek-e szerencsésen. De nemcsak a tengerészek, hanem a királyok, hadvezérek is értékeltették álmaikat. Hippokratész (i.e. 460-377) az ókor leghíresebb orvosa komolyan foglalkozott az álmok fontosságával. Az i. u. 2. században élt jós, Artemidórosz, aki egész életét az álomfejtés tudományának szentelte, híres álmoskönyvet írt. Állandóan utazott és gyűjtögette a beteljesült álmokat.

Csak a 19. században kezdtek kételkedni az álmok isteni erejében, ugyanis ekkor adta közre Alfred Maury az álmokról szóló tanulmányát, amelyben kifejtette elméletét, miszerint az álmok az alvás közben hibásan érzékelt benyomások, érzések, és az álmokat testi okok vagy külső ingerek váltják ki. Alvás és álmok (Sleep and Dreams, 1861.) című művében azt írja, csak azért álmodott a kairói bazárról, mert miközben aludt, valaki erős illatszert tartott az orra alá. Egyszer a tarkójára esett az ágydeszka; 24 erre azt hitte, a francia forradalom idején élt, és guillotine-nal végezték ki, mint arisztokratát.

A modern álomfejtők még ennél is továbbmennek, szerintük az álom nem más, mint az ébrenlét meghosszabbodása.

Az indiaiak nagyon hisznek az álmok erejében, melyeket isteni figyelmeztetésnek tekintenek. Szerintük istenekről, démonokról, szerencsésnek tartott állatokról vagy szerencsésnek tekintett dolgokról álmodni jó jel. Viszont aranyról, vasról, hulló csillagról vagy földrengésről álmodni rosszat jelent. Az indiaiak között sok ember képes megfejteni az álmokat, feladatuknak érzik interpretálni azokat.

Az álmok értelmezése nehéz feladat, egy görög bölcs azt írta erről, álomfejtőnek lenni, nem könnyű dolog. Mert nem mintegy, hogy az álmodó, szabad ember-e vagy rabszolga, gazdag vagy szegény, fiatal vagy öreg. Ugyanis ezek az álmodók hiába álmodnak ugyanarról a dologról, eseményről, eltérő életkoruk, más-más életkörülményeik stb. miatt az álmok jelentése nagyon különböző. Például ha egy öregember azt álmodja, hogy megsebesült a mellkasán, rossz hírt fog hallani, ha egy lány ugyanerről álmodik, akkor szerelmes szeretőre fog lelni. Ha egy szegény férfi álmodja azt, hogy nővé fog változni, jó ómen, mert valaki gondoskodni fog róla, ha gazdag ember álmodja ugyanezt, akkor ez rossz ómennek minősül, mert arra utal, hogy hatalmának vége szakad.

Mi magyarok is mindig kutattuk álmaink magyarázatát, még Krúdy Gyulát is megihlette a téma, neki is köszönhetünk egy álmoskönyvet.

"Hosszú, csendes esték munkája ez a könyv. Amely estéken a forgatott, sárga lapok mögött feltünedeznek félig-meddig porrá válott öregasszonyok arculatai, akik falusi ifjúságomban, pattogó tűz mellett oly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, mint akár a valóságos életnek. Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak. Álom: játék, mint az élet... Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is."

- írta a szerző.

Álmaink jelentésére, üzenetére még manapság is kíváncsiak vagyunk. Nem hiába születnek még ma is álmoskönyvek, sőt a neten is rengeteg álomfejtéssel foglalkozó oldallal lehet találkozni. Bevallom, előfordul, hogy én is bele-bele kukkantok egy ajándékba kapott, álomfejtéssel foglalkozó könyvbe. Az viszont már egészen más kérdés, hogy választ szinte sohasem kapok, ezért én kezdem el kedvem szerint értelmezni álmaimat.

Forrás: Rosta Erzsébet-Rábai Attila: Hagyományok, hiedelmek, babonák a világ minden tájáról

 

http://mindenerdekelengem.blogstar.hu/./pages/mindenerdekelengem/contents/blog/40264/pics/lead_800x600.jpg
álmoskönyv,álomfejtés,TestemLelkem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?