Blogolj!

Hogyan ismerhetjük fel a hamis mézet?

A mézhamisítás nagy üzlet, hiszen a táplálék egészségügyi előnyei közismertek, kiszúrni viszont már nehezebb a csalást, mivel a felvásárolt, jó minőségű termék hígított változatai ízben, állagban és színben is tökéletesnek tűnnek. Sőt, néha pont a jó termékek látszanak silányabbnak. De vajon hogyan tudjuk kiszúrni a hamisítványt?

Mézek esetében az olcsó ár már önmagában gyanakvásra ad okot, hiszen az ár nem véletlenül annyi, amennyi. A méhészkedés és a méz előállítása csak nagyon alacsony szinten automatizálható, mézhez csak a méhészek kétkezi munkája révén juthatunk hozzá, a mézből termelhető mennyiség pedig szintén korlátozott, hiszen igazodik a növények virágzási idejéhez. Ezek miatt a gyanúsan olcsó ár szinte biztos, hogy valami „susmusra” utal a háttérben.

Mind az ipari méztermelés, mind a „szirupozás” nagy mennyiségű kristálycukor használatán alapszik. Előbbi esetben feletetik a méhekkel a hígított cukrot, így azok nem a virágok nektárjaiból készítenek valódi mézet, hanem kristálycukorból „ipari mézet”. Az ipari mézet elvileg csak a sütőipar használhatná fel a hatályos szabályok szerint, emberi fogyasztás céljából, valódi mézként forgalomba hozni nem szabad, hiszen az ipari méz természetesen híján van minden, az adott növényekre jellemző karakterisztikának, hatóanyagnak és tápanyagnak.

A „szirupozás” még profánabb módja a mézhamisításnak: a kristálycukrot vízben feloldják, majd felforralva megfelelő sűrűségű szirupot főznek belőle, amit egyszerűen hozzákevernek a valódi mézhez, arányaiban radikálisan lecsökkentve ezzel a benne található értékes tápanyagokat. A fentieket észrevenni azért nagyon nehéz, mert a méz 80 százalékban maga is cukor (persze nem répacukor, hanem fajtától függően különböző egyszerű és összetett cukrok egyedi keveréke), ezen kívül még 18 százalék víz található a mézben, és a maradék 2 százalékban tartalmazza azokat az ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket, melyek a mézek fajtára jellemző tulajdonságait és gyógyhatásait biztosítják.

Sajnos a hamis méz felismerése során nem támaszkodhatunk arra, hogy olcsó, hiszen a legpofátlanabb hamisítók a hamis mézet is a megszokott piaci ár szintjén kínálják. Az olcsó ár ezért mindenkor keltse fel gyanúnkat, de emellett az alábbiakra is figyeljünk oda:

A hamis méz nem, vagy csak a fajtára jellemző tempónál sokkal lassabban kristályosodik. A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, fajtára jellemző, hogy mikor és milyen tempóban, de valamilyen formában mindig kristályosodnak. A repceméz nagyon gyorsan, apró, selymes kristályokkal, a napraforgóméz lassabban, nagy és durva kristályokkal, ráadásul két fázisban, a vegyes virágméz egyenletes tempóban és egyenletes kristályokkal.

A boltokban ezért tanácsos mindig megnézni a palackozás dátumát, és ha a polcról levett üveget több hónapos mézet tartalmaz, ám ennek ellenére még mindig áttetsző benne a „méz”, inkább ne vegyük meg. Ez a technika egyedül a különösen nehezen kristályosodó mézeknél nem alkalmazható (akácméz, hársméz, selyemfűméz), de őket a következő pontokban leírt módszerekkel könnyen felismerhetjük.

Fordítsunk egy kis időt arra, hogy megismerjük a mézfajtát, amelyet szeretnénk megvásárolni. Minden méz eltérő karakterisztikával rendelkezik, ami sok esetben már ránézésre is megkülönböztethetővé teszi őket. Az akácméz mindig nagyon világos és áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodásnak köszönhetően ritkábban fordul elő folyékony formában, mint szilárdan, a napraforgómézben pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, a selyemfűméz pedig nem csillogó, hanem mattos árnyalatú. Persze sok méztípus nem rendelkezik ennyire karakteres jellemzőkkel, például a vegyes virágméz – ahogy a neve is mutatja – sokféle formában előfordulhat, de ha az alapvető szín és konzisztencia jellemzőkkel tisztában vagyunk, már sokkal nehezebben szednek rá minket a hamis mézzel kapcsolatban.

Ha már felbontottuk a megvásárolt üveget, támaszkodhatunk tartalmának ízre és illatára is. A fajtamézek ugyanis nem csak külalakban, hanem ízben, aromában, illatban is eltérnek egymástól. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz kesernyésen édes, nagyon karakteres ízű méz. Ha tudjuk, mit várjunk, és nem azt kapjuk, messzire kerüljük el legközelebb az adott márkát, kereskedőt, termelőt.

Szerencsére a fenti hamisítási technikák az egészségünket önmagukban nem veszélyeztetik (egészségre csak a szermaradványos, hibásan kezelt méhcsaládok antibiotikumot tartalmazó mézei veszélyesek). Viszont mivel a hamis méz kis túlzással nem más, mint nagyon drága cukorszirup, a pénzünk mindenképpen bánni fogja, ha ilyen „mézet” veszünk párszáz forint spórolás reményében. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot ugyanis a hamis méz vásárlása olyan, mintha kétszáz forintos kristálycukrot vennénk 8-10-szeres áron, súlyos ezresekért.

Általános jó tanács, hogy ha már mézet veszünk, inkább fizessünk ki a kristálycukor árának 12-szeresét, de abból mézet vegyünk, ne pedig hígított cukorszirupot.

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)


https://mindenerdekelengem.blogstar.hu/./pages/mindenerdekelengem/contents/blog/49562/pics/lead_800x600.jpg
Egészség,hamis,méz,Nyami,TestemLelkem
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?